Időről időre olyan világot teremt, melyben jól érzi magát, s csak bízik benne, hogy azok is így éreznek majd, akik számára a terv készül. Munkája során mindig az újat keresi, az anyagok, a megoldások újszerű környezetbe való illesztésével kísérletezik. Több mint húsz éve figyel a belső hangokra, melyek segítenek előcsalni munkáiban a harmóniát. Nevéhez számos nagyszabású terv fűződik, olyanok, mint a Magyar Nemzeti Bank épületének felújítása, az Etyek Vallejo-Haraszty Pincészet vagy a Borjúvásárcsarnok rekonstrukciója és a hozzá kapcsolódó új irodaház. A belsőépítészetben is megtalálta a rá jellemző stílusjegyeket, a Lánchíd utca két ízlésformáló design üzlete – a PointZero és a most megújuló be light! - már-már turisztikai látványosságnak számít. Schüller Ferenc vezetőtervezőt munkáiról, érzéseiről és a fényről kérdeztük.
Milyen munkák várják a tervezőasztalnál mostanában?
Az utóbbi időben egyre több ékszerjellegű feladat talál meg bennünket a Schüller és Társa Építészirodánál. Ilyen a hamarosan elkészülő be light! Lánchíd utcai bemutatótermének bővítése, ami nemcsak belsőépítészetileg, hanem épületszerkezetileg és gépészetileg is nagyon izgalmas feladat volt. Ez a munka nagyon hosszú, alapos előkészítést igényelt, már csak a Világörökségi védettség miatt is. Jelenleg pedig a be light! szomszédságában található PointZero anyacégének, a Decor Floor új központjának készítjük a belsőépítészetét. A neves olasz és spanyol burkolatgyártó cégek prémium kategóriás anyagaiból igazán öröm dolgozni.
A több mint két évtizedes pályafutása során biztos voltak olyan munkák, amelyek közelebb kerültek önhöz.
Ha csak az utóbbi tíz évet vesszük, nagy szakmai alázatot igényelt az akkor még a Nemzeti Bankhoz tartozó Lechner Ödön tervezte Postatakarékpénztár fölső szintjeinek a felújítása, az egykori mesterségek művelőinek felkutatása, a Műemléki Hivatal munkatársaival való együttműködés. Sokszor a vállalkozókkal közösen fedeztük föl egy-egy korabeli eljárás reprodukálásának a lehetőségét. Rengeteg kutatást végeztünk, 1901-es fekete-fehér fotók és korabeli leírások alapján próbáltunk meg egykori színeket megállapítani.
Mivel a formaalkotás mindig is foglalkoztatott, azokat a munkákat tudom igazán átélni, ahol erre lehetőség nyílik. Ilyen volt a Market Építőipari Zrt. székházának belsőépítészete. Az a gyorsaság, ahogy ez az épület elkészült, a hazai piacon akkor ismeretlen volt. Amit előző este számítógépen megterveztünk, másnap már betonba volt öntve. Ha a Market székház Guinness rekord volt a megvalósulást illetően, akkor a Haraszthy-Vallejo pincészet ennek épp az ellenkezője lett. A közel hét évig húzódó beruházás teljes időtartama alatt, nagyon komoly erőfeszítést igényelt az eredeti gondolatok megmentése.
Férfiként érdekes feladat volt a tulajdonosváltás utáni első hazai Wolford fehérnemű szalon megtervezése is. Ma már ez az üzlet sajnos nem létezik. A tér végébe tett óriási világító print mára elengedhetetlen része a butik tervezésnek.
A legtöbb publicitást kapott munkánk a be light! Lánchíd utcai bemutatóterme volt. Elkészültekor, fekvésénél fogva is, egy más világot jelentetett itthon. Sokan csak az atmoszférája miatt látogatták az üzletet. Több évig itt működött az Octogon Galéria, ezáltal az üzlet ablak volt egy más vizuális kultúrára is.
Az eddigi legnagyobb, városképileg is jelentős munkánk, a Könyves Kálmán körúton a városi védettséggel rendelkező volt Borjúvásárcsarnok felújítása és a hozzá kapcsolódó ingatlanfejlesztés. Az új irodaház „spagetti homlokzata” szintén komoly formatanulmányok után alakult ki.
Mi a belsőépítészet? Önálló ág, az építészet része vagy esetleg művészet?
Ez egy belső kényszer. Létrehozni egy olyan világot, amiben jól érzem magam és csak bizakodni benne, hogy azok is jól érzik benne magukat majd akiknek készül. Habár egy-egy projekt létrehozása rengeteg utazással jár, rengeteg emberrel való együttműködés révén jön létre, mégis a külvilág egyre inkább eltávolodik, ahogy egy-egy tér kibontakozik .
Vannak olyan sajátos stílusjegyek a munkáin, amelyektől felismerhetővé válnak, amitől "Schülleres"-ek?
ől “Schülleres”-ek? Talán ami a legfontosabb, az az új keresése. Egy-egy anyag vagy megoldás újszerű környezetbe helyezése, önmagával és a környezetével kialakuló párbeszéd meglesése. Persze a hang, ami megszólal, nem mindig tiszta, nem mindig sikerül a harmóniát előcsalni. Sokszor már az is jó, ha megszólal a harang, mert mire elkészül, már annyi küzdelmen megy keresztül az ember, hogy nem is biztos benne, hogy hallja a harang szavát.
Egy egész épület fényrendszerének tervezésekor milyen szempontokat vesz figyelembe? Esztétika, biztonság, funkció hasonlóan fontos?
Ma Magyarországon épületek világítását, legalábbis az általam igényelt szinten nem tanítják és nem is sokan művelik. Ha egy komolyabb külföldi beruházó van, akkor hoz egy akkreditált világítástervezőt akinek papírja van róla, hogyan kell egy épületet megvilágítani. Ránéz a homlokzati tervekre, ha esetleg az épület térbeliségére is kíváncsi, az már nagy szó. Szóval jön az alkímia. A világítástervezés legalább akkora boszorkányság mint az akusztika, csak mivel látjuk az eredményt úgy hisszük, hogy jobban meg tudjuk fogni. Pedig mint ahogy abszolút hallással is csak kevesen rendelkeznek, úgy abszolút látással is. Megdöbbentő, hogy az emberek érzete mennyire el szokott térni a ténylegesen mért értékektől. Én már nem hiszek világítástervező szoftverekben, fényforrásokra megadott karakterisztikákban. Ha van módom, próbavilágítást kérek, ha nincs akkor korábbi tapasztalataimból próbálok meg kiindulni.
Ami egy tér bevilágításához szükséges, azt az ember saját tapasztalatai alapján össze tudja rakni. Csak a világítás akkora lehetőségeket rejt magában - tereket lehet vele átértelmezni, textúrákat lehet kierősíteni, vagy eltüntetni - hogy nehéz ellenállni a csábításnak. Ma már fantasztikus szoborszerű világítótestek vannak, melyek teljesen átértelmezik a körülöttük levő teret. Olyan gyártók mint az Artemide, vagy Ingo Mauer maga, az egész világítástervezést önmagából fordítják ki.
Milyen szerepet tulajdonít a világításnak az építészetben?
Teret fény által érzékelünk. Mindaddig, míg bármely kis derengés elő nem áll, nem tudjuk felmérni a körülöttünk levő teret. A tájékozódási képességünk fényfüggő.
Mit jelent önnek a fény?
A fény a menekülést jelenti a sötétségből. Nagyon szeretem a természetes fényeket, mint például a tűz meleg fényét. Ahol lehet még megpróbálok wolfram szálas izzót elhelyezni, mert a tűz fényéhez ez van a legközelebb. Sokat kísérleteztem az úgynevezett aktív fénnyel, legyen az spottal, fénycsővel vagy egyenesen leddel előállítva. Egy gyertyaláng melegségét azonban csak nagyon szofisztikált rendszerrel lehet visszaadni. Az egész környezettudatos gondolkodásmód, ami a csökkentett energiafelhasználásról szól, ilyenkor kérdőjeleződik meg bennem.