Galéria
Dörgicse, Boldogasszony Templomrom - Menedékszállás, Emlékhely és Kilátó
A XIII. századból származó romok felélesztésével Martina a Balatonfelvidék egy lehetséges zarándokhelyét teremti meg. A Dörgicse határában álló ????hegy lankáin elterülő templomrom egykori tornyának ma is jelentős magasságú falai állnak. A közel 6 szint magas vegyesfalazatú romok tetejéről tisztán el lehet látni a Balatonig. A romokat a kirándulók is szívesen látogatják, kialakult tábortűzrakó helyek tanúsítják a hely kedveltségét.
Martina a zarándokhelyek alapvető funkcióit biztosítja a romok közvetlen környezetében, illetve a megmaradt toronyfalazatok között. Ezek a funkciók az Elmélyülés, a Tapasztalás és az Együttlét.
Az elmélyülés színhelye a Kápolna, mely 6x6 méteres kocka kubusával a terület mellett kezdődő erdő fái között keres menedéket. A látszó beton és kopolit üvegfalból komponált tér a külvilágot csak erősen redukálva ereszti be a látogató számára. A belső térbe vezető egykarú lépcső közvetlenül a környező tájból emelkedik föl. A nyers betonfelületek az időjárással együtt változnak, öregednek, míg a kopolit üveg, különösen az üvegszál hőszigeteléssel örökre éteri fénnyel tölti meg a Kápolna terét.
A Tapasztalás élményét az egykori templomtorony megmaradt falai közé tervezett Kilátó biztosítja. Az egykori falak között vezető lépcsők a látogatót hol közelebb, hol távolabb viszik a századokat megélt kövekhez. Fölfelé haladva az elmaradó romok közt egyre inkább kinyílik a panoráma a Balaton felé. A legfölső szinten már egy teljesen mai szerkezetű kilátó zavartalan 360-os körpanorámát biztosít a látogató számára. Az évszázados falak közé feszülő acélszerkezet a lehető legkisebb keresztmetszetekkel biztosítja az új funkciót. A járófelületek acél taposórács, míg a korlátok acél pálca, illetve befogott edzett üvegfelületek.
Zarándokok számára fontos az Együttlét megélése is. Hiszen Isten előtt mindannyian egyenlőek vagyunk. Erre az élményre figyelmeztet bennünket a Menedékszállás kialakítása. Olyan alapvető közösségi élmények megélését biztosítja, mint a napi élelem előállítása, a tisztálkodás, és a közös térben való alvás. Ezek azok az elemi tevékenységek, melyeket ma már individumként elkülönülve gyakorlunk és szinte el sem tudjuk képzelni, hogy ezt egy idegennel, egy másik zarándokkal közösen végezzük. Az épület funkcionális kialakítása jól szolgálja a fenti igényeket. A Kápolna és a Kilátó már megismert visszafogott anyaghasználatát bővíti tovább Martina a belső és a külső tér elhatárolási igényeinek megfelelően.
Maga a Menedékszállás egy fénnyel átitatott több szintes térrel kapcsolódik a fedett gépjármű tárolóhoz, hiszen a zarándokoknak is kell valamivel közlekedniük. Az egyes szintek közt átvezető lépcsők mellett lift is segíti a közlekedést. Az egymás fölötti funkciók a környező terepalakulatok szinteltéréseit használják ki, mintegy a tájból kinőve.
A három épület egy jól átgondolt téreggyüttest alkot, az egykori romok szövetét feszítve tovább a környező tájba. Az elemek térbeli kialakítása, visszafogott anyaghasználata, tájba illesztése nagy építészeti érzékenységre utal. A tervek grafikai megjelenítése a zarándok gondolatot messzemenően alátámasztják. A Diplomaterv elfogadását javaslom.